Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A művész

a-muvesz-1-.jpg
(JL: A művész)

A függöny legördült.
Lassan enyhül a taps,
kissé megkönnyebbül.
A siker megmaradt!

Pihen. Arcán kissé
ironikus mosoly. 
Csak a szeme nevet,
kortalan, huncutul.

Lazán üldögél,
válla leejtve, 
lába hanyagul
keresztbe vetve. 

Csuklóból támassza 
fejét, mint a bölcsek,
kik oly sokat tudnak,
még sem beszélnek. 

Újra hallja a dalt. 
(Hozta a szerepet?
vagy maradt benne még,
hogy holnap több legyen?)

Ott ül a színpadon
belső csendmagányban,
mint távoli lámpa
fénylik aurája.