Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kép

 http://www.youtube.com/watch?v=iOMSvKhGRT8&feature=related

- Szia Nagyi! Ma kicsit késtem, de sokáig ráérek. Puszi! Mit főzöl?  Isteni illatokat érzek.
- Szia  drágám! Tudtam hogy eljössz, a kedvenced készítem.
- Akkor az csokis palacsinta!
- Igen az is, meg gulyás leves!
- Hmmm! Imádlak nagyikám! Tündér vagy!
- Oh! Te hízelgő kópé! De jó hogy itt vagy. Fényt hozol a bókjaiddal öreg napjaimba.
- Nem bók nagyikám, ez az igazság! Te mindig jókedvű vagy, mindig fáradhatatlan, és szeretsz főzni, én meg szeretek nálad enni. Had öleljelek meg .
- Gyere drágám, ropogtasd meg vén csontjaimat, úgy is annyira fájnak.
- Alig húzom el a lábam, már is mások ölelgetnek? Asszony - asszony!
- No nézzék már! A vénember féltékeny! Csak az unokánk te!
- Szervusz fiam, adjon Isten ! Hú, de kemény kézfogásod van!
- Gyúrok rá, nagyikám, hogy ne legyek puhány.
- Helyes, ne is, mert manapság elpuhulnak, elgyávulnak a férfiak, és akkor nőuralom van, tudod?
- Persze nagyi, látom az apun is, mindig az van, amit anyu akar.
- De sose akar rosszat fiam, és ezt apád is tudja.
- No megszólalt a védőügyvédnő!
- Nem kell a lányomat védeni, rendes, dolgos, szerető anya, jó feleség.
- Hajba ne kapjatok nagyikáim! Persze hogy az, hiszen a te lányod, nem is lehetne más! No és az én anyukám!
- Énnekem meg semmi közöm hozzá, mi?
- Ja papus, ne csináld! Hiszen téged is imádlak!A legjobb a legokosabb nagypapa vagy!
- Te! Hallod-e?
- Hallom nagyika, hallom, remélem egyetértesz? Különben meg hozzád jöttem, ne lopjuk a napot, gyere hagyjuk a mamát palacsintát sütni, és mondd azt az ostromot, amit tegnap megígértél.
-  Igen az ostrom. Gyere bemegyünk a szobába, mert a nagyanyád nem szereti hallani, elég volt akkor izgulni. Tudod kislány volt, és nagyon félt a lövésektől, mert hallatszottak ám keményen, hiszen a Mária utca egy köpésre van a rádiótól, ők meg akkor ott laktak. Ha végig mész a Horánszky utcán, - akkor Makarenkónak hívták-, még tán ma is látszódik egy-két helyen az akkori golyók nyoma.
- Kik lőttek akkor nagyi, és kikre? Na és miért?
- A nagy Imre beszéde csalódást hozott a tömegnek 23-án este. A Gerő beszéd pedig olaj volt a tűzre. Ezért aztán a tömeg egy része a Bródy Sándor utcához vonult a rádió elé. Csakhogy ott már felfegyverzett ÁVH-s csapat fogadta őket.
- És azok azonnal lőttek?
- Nem, megpróbálták könnygázzal, meg tűzoltó fecskendővel szétoszlatni a felháborodott tömeget, és ez nem járt sikerrel, mert a tömeg egyre nőtt, a rádió vezetése úgy döntött, hogy egy  felvevő kocsit a tüntetők rendelkezésére bocsájt, hogy az általuk megfogalmazott 16 pontot beolvassák.
- De ha ezt megkapták, akkor miért lett mégis véres lövöldözés?
- Mert kiderült, hogy becsapták őket, ugyanis a beolvasás nem hallatszott sehol. A tüntetők ezért a felvevő kocsival betörték a kaput. A rádió vezetősége ezután hajlandó volt egy tárgyaló  küldöttséget fogadni. Ezeket azonban hiába várták vissza, úgy nézett ki a dolog, hogy letartóztatták  őket.
- Ez nem volt fair játék nagyi. Az egyenlőség elve alapján meg kellett volna hallgatni őket, és a tárgyalásokkal lehet, hogy sima lett volna a további helyzet.
- A néphatalom hirdetői nem álltak szóba a néppel fiam.
És mi történt ezután?
- A tömegben kezdtek elszabadulni az indulatok. Voltak ott katonák, a híradó ezred katonái, akik szuronnyal megpróbálták kiszorítani a tüntetőket a Múzeum körútig, de hiba csúszott a dologba, mert jött két harckocsi erősítésként, akik véletlenül túlszaladtak, és áttörték a  kordont, mire amazok azt hitték a tüntetőket támogatják, és a katonák a sötétben a levegőbe kezdtek lövöldözni.
- Ha a levegőbe lőttek, mitől lett véres harc?
- Attól, hogy a harckocsik után nyomulva a tüntetők újra bejutottak a főbejáratig, és az épületben levő ÁVH-sok meghallván a lövéseket, tüzet nyitottak a tömegre. Egy katonatiszt meghalt, és tüntetők megsebesültek.
Az ÁVH-sok megpróbáltak egy mentőautóban fegyvert és lőszert bevinni utánpótlásnak, de a tüntetők leleplezték őket.
- Nem fogyott el a lőszerük?
- Nem. De kivezényeltek  a megerősítésre katonákat, és azok is átálltak a tüntetőkhöz, vagy odaadták nekik a fegyvereket. A sapkájukról pedig letépték a vörös csillagot.
- Akkor most már mindkét félnek volt fegyvere. És lőttek egymásra?
- A tüntetők között voltak gyári munkások elég sokan, akik elmentek a fegyverraktárakhoz, és puskákat hoztak. Két órával a harckocsis incidens után kiújultak a harcok, és ezzel vette kezdetét a Budapestiek fegyveres felkelése.
- És mi lett a rádióval?
- Hajnalra elfoglalták a tüntetők Addigra azonban a stúdiók már használhatatlanná váltak, és mivel a pártvezetőség lekapcsolta őket a rádióadókról, a pártközpontban rendeztek be  ideiglenes adót.
És a tömeg akkor hazament?
- Nem. Az utcák a fontosabb pontok éjjel is teli voltak emberekkel, akiknek immár fegyverük is volt. Másnap 24-én a rádió nem mondott híreket, csak zene szólt. A forradalmárok a város több pontján barikádot emeltek. és megkezdődtek az utcai harcok.
- És az ország vezetői miként gondolkodtak minderről?
- Megerősítették Gerőt  a párttitkári székben, és Nagy Imre lett a miniszterelnök. A nép követelte ki a kormányfő váltást.
- És Nagy Imre, aki úgy tudom szimpatizált a nép megmozdulásával, mit tett miniszterelnökként?
- Elsőnek betiltott minden csoportosulást, kijárási tilalmat, és statáriumot rendelt el. Aztán beszédet mondott a rádióban, és felszólította a felkelőket, hogy szüntessék be a harcokat, és megígérte az 54-ben félbehagyott reformok folytatását.
- Milyen reformokról volt szó nagyikám?
- Nagy Imre mint miniszterelnök, elsősorban a különböző büntető táborok megszüntetését indítványozta, mint pl. Recsk, Sopronkőhida, Márianosztra, szóval a politikai okokból bebörtönzöttek táborairól volt szó. A beszolgáltatás megszüntetése, és hasonlók.
- De nem lett vége a harcoknak, ezt tudom, különbem nem lett volna november 4-e.
- Így igaz, jól tudod. Minden tiltás ellenére  folytatódott a fegyveres csoportok kialakulása a város egész területén.
- Milyen részeken voltak ezek a csoportok, mert én a Széna téri, meg a Corvin-közi csoportokról hallottam.
- Volt jó néhány, például a Csillaghegy, Tompa utca, Baross tér, VIII-IX kerület, Berzencei utca. A Bem laktanyából és a Timót utcából pedig hordták a fegyvereket.
- És a bent levő szovjet fegyveresek mit tettek? Elviselték, vagy beavatkoztak?
- Sok esetben beszélgettek a felkelőkkel, és szimpatizáltak is velük, de sok harckocsit tettek ártalmatlanná a felkelők, és ejtették foglyul a legénységét. 24-én délután az ÁVH-sok  a Szabad Nép székházában fegyvertelen tüntetőket lőttek agyon, és épp akkor vitték ki a holttesteket, mikor a felkelők egy csoportja odaért.
- Gondolom nem nézték szótlanul?
- Nem. Ettől kezdve a dühük a szovjet megszállókról az ÁVH-sok ellen fordult. Aznap elfoglalták az Athenaum nyomdát, és megkezdődött a röplapok gyártása.
- Súrú nap volt.
- Még volt más is. Azon a napon Anasztaz Mikojan, és  Mihail Szuszlov megérkezett  Budapestre, azzal a küldetéssel, hogy a párt tisztséget Gerő helyett Kádár vegye át.
- Mindezt csak úgy, utasításra?
- Ez természetes volt, mindvégig Moszkva függőségében élt Magyarország, a rendszerváltásig. Még aznap este Kádár beszédet mondott a rádióban, és mint Gerő, ő is ellenforradalomnak nevezte a felkelést.
- Ez elkeserítő nagyi. Pedig ha melléállnak, sok vért és rombolást lehetett volna kikerülni.
 - Nem tudni, mi lett volna, csak azt tudjuk, mi lett.
- no fiúk, kész a palacsinta, és ha nem jöttök ebédelni , én olyat teszek! De olyat!
- Milyet nagyikám? Elnadrágolsz mindkettőnket?
- Valahogy úgy!
- Hát fiam ez meggondolandó. Engedjünk az erőszaknak.
- Igenis apus! Már indulok is!
- Kedves lókötők. Mi is lenne velem, ha nem lennétek!
- De vagyunk anyukám. Igaz Márk?
- Nagyon is!

 
2009.10.16.