Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


kisjanko.jpeg

 

(Részlet  a "Kis Jankó hosszú éjszakája"című kisregényből)

A szerelem íze


Szilveszterre nagy bulit szerveztek a székházban. Ő is nagyon készült rá, megtanult táncolni a többiektől, akik mindig olyan kanos hangulatban voltak, hogy csak arról folyt a nagy duma esténként a hat-tízágyas hálókban, miként csípjenek fel a bulin egy lányt? Jankó is fantáziált már a szerelemről, de neki olyan tiszta szent érzés volt, hogy nem ment bele a komoly nagy virtuskodásba, hogy majd a bulin Breibe letaperolja a partnerét.

Kifejezetten szép arcú fiú. Magas, vállas. Nem cingár, inkább kissé mackós alkatú. Dús, hollófekete haja, halvány kreol bőre, szép húsos ajkai voltak. Kék szeme, amit még nem takart szemüveg, mert nem volt eldeformálódva. Ha csak úgy ott volt, aki látta, nem vette észre, hogy semmit se lát. Testtartása is egyenes, semmi jele nem volt még a vakságnak a külsején. Szerény, nagyon tisztességes, visszafogott fiatalember benyomását keltette..


Jól állt neki a fehér ing. Szerette maga mosni a holmiját.. Minden cuccát rendben tartotta, sőt, megtanulta kivasalni is. Az ágyát, a környezetét is pedánsan ápolta, ö maga mindig tiszta nett volt. Hamar észrevette, hogy a lányoknak tetszik, ez jót tett az önbizalmának..


A Szilveszteri buli nagyon jól sikerült. Sőt, várakozáson felül jól. Megismerkedett egy kislánnyal, akinek bársonyosan szép hangja fogta meg, és amikor megtalálta, és lekérte, már nem engedte át másnak az este folyamán.

Ahogy ölelte a hamvas jó illatú lánytestet táncközben, megpezsdült benne az élet, felforrósodott a bőre, valami furcsa bizsergés járta át, úgy érezte beleszédül a zenébe, a hullámzásba, ahol szinte eggyé olvadt a másikkal. Valami banális dologról beszéltek, a hangja szinte reszketett, aztán elhallgattak. A lány gömbölyödő mellei majd ki égették a mellkasát , a lábuk szinte egymásba ért, aztán ajkuk is egymásra talált, és megszűnt a világ. Olyan mámoros volt az a csók, élete első csókja, hogy elsüllyedt a semmibe, nem hallott, nem látott, csak a vágy ömlött szét rajta, hogy majd belehalt.


Mivel nem láttak, azt hitték őket se látja senki. A zene leállt, őket körbeállták, ott voltak egy nagy kör közepén, beleveszve a csók mámorába, és amikor eszméltek, a csend úgy robbant köröttük, mint a bomba. Ahogy szét váltak az ajkaik, felcsattant a taps, és kórusban kiabálták a többiek: „Újra! Újra! Újra”

Jankó majdnem elfutott, azt se tudta hol van. A kislány sírva fakadt, de az ijedelem nem tartott soká, a srácok, és a gyengén-látó lányok szépen elmondták nekik, mennyire klassz volt ott lenni, egy érzelem születésénél.

Új év után igazi szerelem bontakozott ki közöttük, a randik megsűrűsödtek, szinte naponta találkoztak, és össze-összebújtak a Hermina úti intézet téli kertjében. Náluk megjött a tavasz.

Ő komolyan vette, és nagyon szerelmes volt. Marika pedig nagyon vágyott rá. Vágyott a testére, kimondhatatlanul.


A tavasz is együtt érte őket, akkor már zöldült a liget, jókat ücsörögtek a ligeti padokon, csókolóztak, ölelkeztek.

Egy alkalommal a parkőr oda ment hozzájuk, látván, hogy nem látó fiatal pár, elmondta nekik, hogy a villamosról és az útról látják őket, menjenek beljebb, a fák közé, hogy ne bámulják a járókelők. Istenem, mennyire égett az arcuk! Mindketten szégyellték a dolgot.
Jankó este a srácokkal megbeszélte, hogyan lehet elbújni a kíváncsi szemek elől a liget fái közé. Agyába véste az útvonalat, a következő randin biztos kézzel irányította Marikát befelé az "árnyékba", ahol nem követik kíváncsi tekintetek.

Kézen fogva sétáltak, a bot és a talpuk érezte a kavicsos utat, nem volt semmi baj.

Amikor a külső zaj elhalt, és a villamos csengője is jó messziről hallatszott, akkor  összeölelkeztek. Jó lett volna egy kis padra leülni, ezért tovább indultak. Egyszer csak azt vették észre, hogy füvön járnak, és erősen kezd lejteni a talaj a talpuk alatt. Óvatosan lépkedtek tovább, míg újra megjelent a salak. Megörültek,hogy meglelték az utat, de pár lépés után vízben jártak. Jankó azt mondta, biztos a füvet locsolták, és pocsolya keletkezett, lépjenek át rajta mindjárt vége lesz. Öt hat lépés után azonban már térdig ért a víz, és ijedten vették tudomásul, hogy  eltévedtek.

Marika sírósra vette a dolgot, Jankó vigasztalta, megoldja a problémát azonnal. Elkiáltotta magát:
-„Hé! Van itt valaki? Segítsenek!”

De válasz nem érkezett. Már elvesztette az irányt, nem tudta merről jöttek, félt, ha bármerre elindulnak, csak beljebb mennek. Március vége volt, a tavasz még nem olyan meleg, hogy nagy élményt jelentett volna térdig vízben állni cipőben-nadrágban. Marika is beöltözve Elhatározta tehát, hogy maguknak kell kitalálni a bajból Tudatosult benne, hogy a városligeti tóba sétáltak bele. Arra gondolt, el kell indulni, és ha mélyül, akkor megfordulni ellenkező irányba, és kifelé fognak menni. Úgy is tettek, és tíz perc múlva szépen ki is jutottak a partra, most már csak azt kellett eldönteni, merre van a hazafelé. Elsőnek mindenképp Marikát kellett hazajuttatni, mert a kislány majd meg fagyott. Mindenesetre érdekesek lehettek a csorgó vizes ruhában bandukolva a parton.

Úgy okoskodott, hogy közel kell lennie a Dózsa György útnak, ott nagy a forgalom, valamint betájolta magában a Nyugati Pályaudvar vonatfüttyei alapján, merre is induljanak.. Kicsi fáradtsággal ki is jutottak a Sztálin szoborhoz. Ott már voltak emberek, segítséggel kaptak egy taxit, és mentek Marikáék lakására, hogy mielőbb biztonságba legyen a szeretett lény.


A lakás nem volt messze, a Lövölde téren a Rotyi sarkán laktak. Marika szülei még nem voltak otthon, így Jankó is levette a vizes nadrágot, amit vasalóval igyekeztek viselhetővé szárítani. Közben Marika le fürdött és száraz köpenybe bújva tért vissza.


Az otthon biztonságában megint egymásba gabalyodtak. Marika kibújva a fürdőköpenyből, félreérthetetlenül jelezte, neki adná magát. Jankó remegett a vágytól, mégis, előkotorta a köpenyt, ráborította esetlenül a lányra,megölelte,és azt mondta:

- Nagyon kellesz nekem, de én úgy akarlak,hogy tettem minden következményével  együtt vállalni tudjalak! Szabad akaratomból, boldogan.

Felöltözött,és elment.

Azon a napon taxival ment haza Újpestre. Minden pénze rá is ment. A fiúk pedig hónapokig rajta röhögtek,mennyire balfék.

Nem bánta.

Marika azonban elmaradt tőle.