Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

Akkor is...



Álmodtam rólad.
Álmomban bíbor
volt az ég, és
te megkérdezted
szeretlek-e még?
Bús volt a szemed,
és ez fájt nekem.
Tudod, hogy kezed
el nem engedem.
Szeretlek, mondom,
és akit egyszer..
azt én örökké
szeretni fogom.

És te? –Kérdeném-
mondd, te szeretnél
engem? Évek múlva,
ha múlik a nyár,
magas-sarkon
nem tipeg a láb
arcról tűnik a pír,
és nem rajzol
homokórát a
kontúr. Büszkének
nincs mire lenned
ha mellettem állsz.
Csak szívem lenne régi,
és az emlékeink.

Mondd,akkor is?
2010-4-20