Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kép

Búcsúdal

 

/ K.K.I.halalára /

Mint megfeszített Krisztus
a kereszten,vergődöm
fojtott levegőjű
szobádban elveszetten.
Megszenvedtük kálváriánkat.
Eressz el! Külön és együtt,
kárhozottan, célt tévesztőn,
átkozottan és boldogtalan
kerestük bizonyságunk.
Bizonytalan léptek kísértek,
voltál nekem, s én neked
örök, élő kisértet. Most
szívem itt verődik nálad,
- s mint szagló állat – remegő
orrcimpáimmal látlak.
Itt reszket a hangod, és
mozdulatod holtodban is
áthat. Üdvözítő szerelmem
voltál, és lettél kárhozat,
s lettem én, örök áldozat.
Mérgezett ital volt a csók,
mit lehelt az ajkad.
Amit adtál, mind itt van,
látod, visszakaptad.
A fiúnk szép, érzékeny,
mint egy állat, és gőgös,
büszke, gyáva és konok,
- és elhagyott - ahogy Te
kívántad. Már elvettél
mindent. Én jöttem ide
- utánad. Minden úgy
történt, ahogy kívántad.
Eressz el! Nincs már semmim.
Remények, vágyak, veled
múltak el. Nem gyalázlak.
Emberem voltál, beteg,
nyugtalan. A függöny
legördült, Rómeó.
Belédhaltunk mindannyian.

 

1990