Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

Gondolatok, Szinek, érzések II.

 

Nézek ki az ablakon.

Táncoló vadszőlőlevelek integetnek,

és a szomszéd ház falán,

mint lecsurgó méz, úszik az alkony.

Nyúlnak az árnyak,

meleg szél lebben,

igazi nyáreste.

Csend van.

 

Napbúcsúzó madárcsicsergés

ad aláfestést az estémnek.

A délutáni vihar dunsztja melegít. 

Megállt a levegő, ablakot nyitok.

Mint kiszabadult pillangó, rebben a függöny.

Lobog a beáramló széllel.

Ajtóm is nagyot csattan.

A huzat. Én nem csapkodok.

Jót beszélgettünk.

Semmi különöst,

csak az együttlét öröméért.

És az volt.

Igazi öröm!

Köszönöm.

 

Szép volt az este.

Megszépült a napom,

elfelejtettem a mai elázást,

bosszúságot, itthoni nyűgöt.

Szeretek veled lenni,

szeretlek hallgatni,

jók ezek a beszélgetések.

Jók, mert nincsenek kötelmek,

minden  elmondható, és természetes..

 

De jó hogy vagy!

Tudod, boldognak lenni jó dolog.

Veled az vagyok.

 

Közben este lett.

Még hallom az elköszönő kedves hangot,

még visszazeng,

itt rezeg.

Elteszem,

betakarózom vele.

Megölelem, és álmodom,

hogy talán, egyszer majd,

még ezen az életen,

valameddig, nem köszönök el este,

és veled ébredek. 

 

Képzeld, csalogány trillázik a szomszéd kertben,

és csodaszép!

Egy-egy elkésett rigó is besegít.

Annyira jó most minden!

 

Csak nézek az ablakon,

kinn a sövények halvány árnyéka látszik.

Már meggyulladtak az utcai lámpák,

derengő fény játszik a bokrok tetején,

ahogy rezdül a levél.

Tudod, hogy az éjszakának más az illata?

Szeretem.

A reggel illatát is szeretem.

Az álom szagot,

korai kávé kesernyés gőzét,

morcos ébredést,

óra remegését,

hideg vizet az arcomon,

kelő Nap első villanását,

harmatcseppek fényében a hajnalt,

elkapott álomfoszlány ízét,

az első rádgondolást... az érzést, hogy vagy.

 

 

Szeretnék itt üldögélni veled ilyen estéken.

Semmi extra, csak hallgatni nagyot. 

Hoznék valami kellemes majszolni valót,

és néznélek.

Szeretlek nézni.

Fotózgatom magamba minden mozdulatod.

Mint a kisgyerek, ki valami szépet kapott.

Mert az vagy nekem …

de hisz ezt is elmondtam szebben, egy versben.

Mindent elmondtam már.

Mégis új vagy, soha megnemszokott,

de ismerős ezer éve. 

.

Te vagy az életemben most minden,

ami szép.

Maradj meg annak,

és legyél, míg lehet.

Végtelenül jó nekem,

Veled!