Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ha megjössz


 

Csak egy hétig voltál távol,
hét nap volt, hat éjszaka,
csak egy hétig  volt magányos,
az évnek ez a szakasza.

Minden percben éreztelek.
s tudtam, hogy  itt vagy velem.
S bár soha nem kérdezted,
tudtad, hogy én is ott vagyok.

Ma megjössz, én nagyon várlak.
Szebbek lesznek a nappalok,
terített asztalhoz hívlak,
hisz ez minden, mit adhatok.

Te ajándékod énnekem
az, hogy a  két szemed ragyog.
Minden gondom feloldódik,
s elhalkul a fájdalom

mikor belépsz, és átölelsz,
s  a kezed meg foghatom.
Te vagy az én biztonságom
s minden szépséges napom.

 Bár az idő összetörte,
mi bennünk szépnek mondható,
nem ismerni meg bennünket,
oly más lett, a régi fotó.

Hajad ezüstje nekem fénylik,
oly szép, mint egy glória,
s minden ráncod szexepiles,
te vagy életem férfija!

Éjjelente kicsit horkolsz,
s én boldogan mosolygok,
Tudom, hogy alvásod nyugodt,
és itt vagy, ahol én vagyok.

Sötétedik, imát mondok,
az  Istenemtől azt kérem,
maradhassunk így meg együtt,
boldogságban, szépségben.


2014-6-9   Budapest