Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nyugalom és Béke

Az íráshoz nyugalom kell és béke
zaklatott aggyal, egy rím se jön létre
nem sétakocsikázás  most az élet
hanem zuhanás,  feneketlen mélybe.

Oly korban születtem erre a Földre
harcok dúltak, életek mentek tönkre
szó nem volt igaz,a vezető hazug
kezében hatalom  gyilokká fajult.

Mikor azt hittük, már sose ér véget
gyűlölni sem tudtunk, nem is volt élet
száműzve Istenünk, csonkolva hazánk
oly hirtelen, csak úgy, meghalt „jó apánk”

Miközben köd ült, fiatal agyakban
felnőtt két nemzedék, sok hazug adattal
csak sóhajtoztunk, kiszáradt ajakkal
birkóztunk lélekben,  fura szavakkal.

Jól élt köröttünk  egész Európa
új elvek készültek, egy betűt kitolva
hitet nevet lecserélve egy újra
vissza esett az ország, „hősi múltba”.

Ateistából lett napi bérmálkozó
pápából meg simlis, képmutató
báránybőrön átüt lassan a cápafog
fél nemzet alszik, fele meg háborog.

Mohácsi vésznek közel ötszáz éve
és most egy újabbnak nézünk  elébe
van aki érte, és van ki ellene
megtörténik minden, ami nem kellene.

Demokráciánkban nincs kormányváltás
megdöntés a szó, ebben semmi gátlás
nem értünk megy harc, hanem egymás ellen
multikultiért tüntetnek sok ezren.

Lehet vitatkozni a tyúk, vagy a tojás
elsődlegességén, a születés során,
nem létezik ember, kit nem anyaszült,
de sok van, aki nőt, soha nem becsült.

Tiszta tálból enni, az egy jó állapot,
van, ki odapiszkít, hol enni kapott,
azt pusztítja, ki a világra hozta
így lesz lassan önmaga gyilkosa!

2016,07,12