Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kép

Óda az anyaságról

 

Gyermek, az én fiam!
Gyönyörű anyaság!
Köztünk nincs távolság
semmi, csak az évek.
Arcod pírja régen
bennem égett,
bőröd bársonyát
az én bőrömből kérted,
fogamból én adtam
fogadba csontot,
s szívedbe, az én
szívem oltott
éltető dobbanást,
a csodás változás
amelyből születtél,
testemben zajlott,
éreztem minden
aprócska szívhangod.
Minden rezdülésed,
minden sóhajtásod.
Mindig tudd, hogy
akartalak Téged,
sejtjeidben érezd,
ezt a melegséget.
Hisz’ Te,én is vagyok,
ifjúságom, szerelmem,
az én boldogságom.
Ha elbuksz, én is bukom,
sikered enyém is.
Hajad szép aranya,
szemed napsugara,
a mi ölelésünk,
mozdulataidban apád,
és én élünk.

Ha már mind nem leszünk
akkor is érezd, őseid
árnyai vigyázzák lépted.
Gondolataidban ott munkál
múlt, s jövő, hangodban
bújik meg dédapák,
s unokáid árnya.
Gyönyörű az élet
örök körforgása !

 

1998