Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


RÁD VÁRVA

Itt a csend, mindennek vége mára.

Kötelesség, munka lezárva.

Maradtál nekem te, Kedvesem ,

csemegének vacsorára.

Várom a beszélgetést,

és azzal zárom majd a napot,

hogy a hangod,

- amit annyira imádok-

a szívemig zenél,

mint fenyvesek között,

a Hargitán a szél.

 Neked írok,

sután, vagy romantikázva,

hozzád szólok mindig,

kérve, vagy kívánva,

hogy hallgass, és felelj,

mindegy, csak legyél.

 Nélküled a napom sivár,

és nem él,csak lecsurog a rostán,

céltalan,mint nappal után az éj.

2010-04-13