Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Reng a Föld

 

Hat fáklya ég, az óceán kapuján,
Reaktor fényétől, ragyog a szép Japán
Boldog büszke város, békés szép éjszaka,
megvirrad egy napon, gyilkos,bús hajnala.

Valahol mélyen, a nagy -víz fenéken,
dübörög a bosszú, Istenek kezében
Megmozdul a föld is, megbillen a tábla,
indul a cunami, semmi nincs útjába.

Félelmetes vízfal, zúdul rá a tájra,
  abban is felragyog, a reaktor fáklya.
Börtönéből madár, úgy tör a szabadba,
megrepedt erőmű  gyilkoló sugara.

Ötvenek csoportja, testével szorítja,
hazájának földjét, életével óvja.
Rövid virágzásuk, hamar hervadásuk,
ezer évig fénylik, bátor helytállásuk.

Remeg a föld még is, remeg, fél a szív is,
  azur szép vizében, sugárzott hal ívik.
  Gamma szennyez fókát, ami halat fogyaszt,
elpusztult életek, mikor kapnak vigaszt?


Mikor tanulja meg, -e gőgös századunk?
Földnek nem urai, csak bérlői vagyunk!
2011-4-5