Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kép

  Szerelem II.

2. rész.

A szülők reggel dolgozni mentek, Ferinek tízre kellett nyitnia, így teljesen jó volt a dolog. Az éjszaka kínlódva telt, mert tudta, hogy meg se érintheti ezt a gyermeklányt, annyira nem volt hülye, hogy megtegye. Reggel, amikor felkeltette, az volt az első, hogy megtudakolta, hol lakik, gondolta hazaviszi, de a végén annyi lett belőle, hogy a lány hívta fel az ősöket, jelezvén, hogy él, a barátnőjénél maradt. Ne várjatok, mondta, ma se megyek még haza.
Hova akarsz menni, kérdezte - nem kis meglepetéssel- Feri.
Hova, apafej, hülye kérdés, hozzád,vagy nem akarod? Szólj, és már itt se vagyok.
Nem kicsim, mondta Feri, amíg a szüleiddel nem tudatod, addig ide nem jöhetsz. Hogyisne, aztán felnyomnak, hogy mit tettem veled. Ne rinyálj, mondta a lány, az ősöknek tök mindegy hol vagyok, csak otthon ne legyek. Így esett, hogy ketten mentek nyitni.

Endzsi hasznosította magát, szedte az üres poharakat, kínálta a pogácsát, kivitt egy-két kisebb rendelést, mosolygott a vendégre, és még a forgalom is megnőtt.
Feri kellemesnek találta a lányt, már rég nem volt rá ilyen hatással nőnemű lény, mint ez a csitri. Alapjában nem volt romlott, csak a külsőségeiben volt nagyon is polgárpukkasztó. Este megint elmentek vacsorázni, most a „Víg matrózra” esett a választás, az hajnalig nyitva van, zene is van, bár nem a legcsendesebb hely, elég kemény társaság verődik itt össze éjfél körül, amikor a kocsmák már bezárnak. Ide senki nem jön józanul. Előfordul hogy razzia is van, mindenféle alakok megfordulnak itt az éjszakában.
Ugyanolyan csendben mentek haza, reggel azonban Feri hazavitte a kislányt, minden tiltakozása ellenére is, és felment vele a szülőkhöz.

Megdöbbentette, mennyire nem érdekelte a két szülőt, hol volt a lányuk két napig. Megörültek Ferinek, mondták, mehet a lány hozzá, de ha nem vigyáz rá, akkor megjárja. Így igazából Feri szabad kezet kapott, rátestálták lányuk nevelését.

A felelősség nem volt kicsi, de sok örömet hozott. Ferinek egyre fontosabb lett a kamaszlány, kemény kézzel fogta, majdhogynem elkezdte idomítani, testre formázni, magának. Tudta, hogy egy darabig nem nyúlhat hozzá, még akkor sem, ha a lány már régen túl van az első éjszakán. Eljárt vele dolgozni, ami azt jelentette, hogy jobban jöttek a vendégek is, és neki se volt olyan egyhangú a munka, és tudott is kihez szólni, megosztani dolgokat, és véleményt kérni. Két hét után elhozták Endzsi minden holmiját a szülőktől, és úgymond összebútoroztak.

A lány néha szabadnapot kért, olyankor eltűnt, nem mondta hova megy, és másnap eléggé meggyötörten keveredett haza, napokig alig tért magához. Feri ilyenkor ideges lett, mint a kutya, amikor szimatol, úgy kutatta, merre járhatott. Egy nap, Endzsi pénzt kért tóle, mielőtt szabadnapra ment, és Feri adott neki, de megkérdezte, mire költi ezeket a pénzeket, mivel mindene megvolt, kapott enni, ha egy-egy ruhadarab kellett, megvette neki, nem is keveset, és a legszebbeket. A lány annyit vallott be, hogy eljátszotta a pénzt. Feri nem hitt neki.

Aztán ahogy múlt az idő, egyre több dolog derült ki. Betöltötte a 16-ot, most már nem volt kiskorú, akár szexuális kapcsolatot kezdhet vele, gondolta, ez már nem liliomtiprás , nem pedofilia, mégsem ez okozta neki a legnagyobb örömet. Egyik este pornókazettát kapott egy barátjától, és Endzsivel együtt akarta megnézni.
A lányt nem nagyon dobta fel a dolog, de Feri addig erősködött, amíg beleegyezett. A film alatt inspirálta a lányt, hogy próbálják ki ők is, hátha tényleg olyan jó, mint ahogy a film mutatja. A lány belement, de amikor már több, mint egy órája zajlott a film utánzása, kezdte kényelmetlenül érezni magát. Ennek hangot is adott, hogy elment a kedve, hagyják már abba.

Feri cigarettaszünetet ajánlott, és megkínálta a lányt is egy különleges cigarettával. Érezte a lány, mi is ez valójában, de belement, gondolta, még ilyet nem próbált, mi baja esik, ha egyszer belekóstol. Alkoholt is ittak már, hát elszívta az első marihuánás cigarettát.

Percek múlva, nagy vérvörös foltok lebegtek a szeme előtt, és valami furcsa eufórikus érzés döntötte, húzta magával, egy örvény, ahol szín-kavalkádok futottak, és mintha az álom kapujába állna, ami hívogatón integet. Hangokat halott, mintha valaki azt mondaná gyere… gyere… repüljünk… és ő átadta magát teljesen, és csak azt érezte, zuhan, zuhan lefelé a semmibe. Halálos nyugalom, és boldogságérzet töltötte el,megszűnt létezni az idő, olyan volt, mintha egy boldog meditatív állapotban volna, és semmi akadályt nem látott, semmi tiltakozást nem érzett aziránt, hogy tegye, amit Feri kér...

Közben Feri újra betette a pornókazettát, és birtokába vette a fiatal törékeny testet. Nagyon élvezte a dolgot, mert a tehetetlensége miatt olyan kiszolgáltatott, és akarattalan volt ez a test, mint egy rongybábu, azt tehetett vele, amit akart. Maga is szippantott egyet kettőt a cigarettából, ép csak annyit, hogy ne legyen merev, és a gyönyörök kertjében érezte magát.

Mindez nem tartott sokáig, rajta is erőt vett az erőtlenség, és ájult álomba zuhant kedvesét átölelve .

Ő tért magához elsőnek. Kába volt, éhezett, fájt a feje, és szomjazott. Gyorsan eltakarította a csata maradványit, és mindent, ami az előzményekre emlékeztetett volna, aztán csinált egy jeges teát,egy pár könnyű szendvicset és elkezdte ébresztgetni a lányt.

Endzsi fáradtan, puhán ébredt, mohón falt, nagyot húzott a jeges teából. Nem beszélt. Sok kusza emlék kavargott a fejében, de olyan valószínűtlennek látszott, nem tudta, megtörtént e, vagy csak alom volt az egész.

Feri szeretettel nézett rá, kedveskedett neki, és elhalmozta mindennel. Megígértette vele, hogy ezt soha, senki mással nem teheti, csak vele, és csak itt. És azt is, hogy erről senkinek nem beszélhet, mert ez tiltott dolog, és ha elmondja, mindketten bajba kerülhetnek. Bizonyos mértékig cinkosok lettünk, mondta neki, és ha ezt kikotyogod, neked is, nekem is lőttek.

Ez után minden ment a régi kerékvágásban tovább. Szürke napok jöttek, a kocsma, az ivó egyhangú mocska, a néha megengedett szabadnapok, amikor felkereste barátait. És természetesen hallgatott. Voltak együtt ezután is, minden nélkül, de nem volt jó. Ha azt akarta, hogy élvezze, hogy feloldódjon, kellett a marihuána, kellett az a pár szippantás a boldogsághoz, az euforikus időtlenséghez, az extázishoz. Minél többször használta ezt a pótszert, annál jobban kötötte Ferihez. Néha gyűlölte ezért, szabadulni szeretett volna, de nem ment.

Egy téli estén Feri barátja is eljött, a szülök akkor elutaztak pár napra, és mertek vendéget hívni. Sokat ittak, amikor Feri bedobta a szenzációt, van egy kis vidítófüve. Mindhárman szívtak. Ez most erősebbnek bizonyult, harsány jókedve volt, sztriptízt játszottak, és ő darabonként vetette le a ruháit. Semmi furcsát nem talált abban, hogy Feri barátja rágerjedt, és hatalmas orgiába torkollott az este. Feri csak szemlélte őket, és biztatta, örüljön, legyen boldog, közben nagyon élvezte mint harmadik kívülálló amit látott. Szinte az álomba zuhanásig szeretkeztek, és mint egy kupac rongy, úgy omlottak össze, halomba, egymásba gabalyodva.

Az ébredés az undort hozta utóíznek. Nagy zabálás volt utána, és óriási szégyenérzet. Veszekedtek is, mert sérelmezte, hogy ezt Feri engedte megtörténni, de a férfi azzal indokolta, hogy Endzsi akarta, és ö szereti annyira, hogy még ezt is megtette érte. Nekem az a fontos, hogy te boldog legyél. Szólj, ha megkívánsz valakit, és én tálcán hozom, mondta. Józan pillanataiban tudta, ez maga a mocsok, innen nincs lejjebb, és gyűlölte a férfit, mégis maradt, és ezek az orgiák újra, meg újra megismétlődtek. Feri sose bántotta, mindent megadott neki, csak a szabadságot nem. A nőm, mondta másoknak, mintha azt mondta volna, a cipőm, a gatyám, az autóm. Elhatározta, hogy elhagyja, de a férfi olyan erősen ragaszkodott hozzá, hogy azzal fenyegetőzött, megöli mindkettejüket, ha ezt megteszi, mert neki ö az élet, mindent ő jelent. Miközben a baráti körének számos tagja már részt vett egy ilyen orgián, amit Feri végignézett, és végig élvezett.

A szülők vagy tudták, vagy nem akarták tudni, de sokat veszekedtek, és Endzsi egyre többször volt célpontja ennek a veszekedésnek.

Időközben múltak az évek, és egyre jobban félt Feritől. Emberként szerette, mert mindent megadott neki, amit csak kigondolt. Hatalmas összegek mentek a füves cigikre, az új ruhákra, a szórakozásokra, autóra. De lakásuk nem volt, és Feri, mint a birtokát, úgy tartotta, úgy használta. Szinte az idomított kiskutyája lett. Tudta mit szeret, mit akar, hogyan kell neki, miként viselkedjen vele, és ő tette a dolgát. Már tíz év múlt el, amikor elhatározta, többé nem kell a fű. A kínlódás éve volt, vagy inkább évei, mert a függőség nagyon hamar kialakult. Gyermeket szeretett volna. Felcsillant a remény, hogy hitellel tudnak lakást venni. Feri talált egy árverésre bocsátott lakást, amit viszonylag olcsón meg tudtak venni, mert iszonyúan le volt pukkanva. Egy alkoholista pár lakta le, és kilakoltatták, mert több százezres számlatartozásuk volt már. Megvették a lakást, aztán nagy nehezen egy év alatt rendbe is hozták. Elköltöztek a szülőktől, és ahogy maguk maradtak, azt kérte Feritől, hogy legyen gyerekük. A férfi nem akarta még, azt mondta ráérnek, de a lány nem engedett.
Folytatódik
 
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

mijos@freemail.hu

(barackvirág, 2010.07.23 16:55)

hát igen, nagyon szép ez.