Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


  ,Kép

www.kismanasz.hu/zene/itt_van.mp3

Tört arany

Kalzmanék olyanok voltak, mint akármelyik munkás család, se fenn, se lenn, valahogy nagyon is középen. A férj jól kereső középvezető, az asszony is csoportvezető volt, adminisztratív munkakörben, amire nagyon büszke volt. Az ember szerény, szorgalmas, az asszony feltörekvő, nagyravágyó. Mondogatta is neki az ura gyakran, meglátod lelkem, odasóz még a sors, hogy neked semmi nem elég.
Megvolt a kétszobás lakás, kocsi, még egy parányi hétvégi telek is a Dunakanyarban, faházzal, mégis Etel mindig külföldön akart nyaralni.

Egyetlen leánykájuk volt, igen szép formás kislány, akibe az édesanyja annyi mindent beleálmodott, de legfőként azt, hogy híres lesz. Hogy mitől, vagy mi által, azt még nem tudta, de plántálta a gyermeklányba, hogy nem olyan, mint a többi, mert többre hívatott. Annyi mindent kipróbáltak, a gyerek járt balettre, művészi tornára, korcsolyázni, tanult énekelni, úszni, de igazán nem volt olyan, amivel valahogy ki tűnhetett volna. Etel azonban nem adta fel. Majd beérik, mondogatta, mikor az ura intette, elég már, legyen csak gyermek, és majd eldönti miben mivé válik. Arankát azonban soha nem kérdezte meg, mégis mihez lenne kedve?

Aranka tizenkettő volt, csinos, Barbi-baba kinézetű, és modell szeretett volna lenni. Ezért mindent meg is tett. Jelentkeztek a mamával egy fotózásra, és bevált. Azután kijárt egy hat hónapos modell iskolát is, ahol megtanult természetellenesen lépkedni, csípőt ringatni, és olyan emelt fővel járni, épp hogy orra nem esett. Állandóan fogyókúrázott, a melleit megnagyobbította, szemöldökét,szájkontúrját kitetováltatta, piercinget is rakatott a köldökébe, és az orra oldalába. A mama élvezte a dolgot, hogy végre találtak valamit, amit a lánya is akart, és tehetségesnek is bizonyult. Amikor menni kellett, kísérte, hiszen kiskorú volt, egyedül nem mehetett, ő volt a gyámja, aki éberen őrködött az erkölcseire, hogyan fotózzák, mit csinálhatnak vele, milyen ruhákat mutathat be, és hol. Mindenhez volt hozzáfűzni valója. Szinte feléledt, megfiatalodott, fontos szerepet kapott azzal, hogy engedte, vagy tilthatta a lánya fellépéseit, és a ruhák viseletét, mert fehérneműt nem engedett neki bemutatni.

Aranka gyakran méltatlankodott, hogy túl szigorú , nem kellene már a szoknyájára brossoznia, hiszen elég nagy lány ahhoz, hogy tudjon vigyázni magára. A mama azonban nem engedett, egy tapodtat sem.. Mindig ott volt a nyomában, állandóan dicsekedett vele, mutogatta, mintha az ő érdeme lenne, a produktuma, a műve. Aranka a legújabb divat szerint öltözött, magasan kirítt az osztálytársai közül, és a mama azt is meghatározta, kivel barátkozzon, ki az, aki rangban hozzá illik, akárkivel ne alacsonyítsa le magát. Aranka korán kezdett diszkóba járni, és korán ismerkedett srácokkal is. Nem akárkikkel, csak a pénzesebbekkel.. Mivel mindent megkapott, igazán nem is vágyott, nem is küzdött semmiért. Eléggé beképzelt lányka lett, magasan hordta az orrát, a fiúknak meg csorgott a nyála utána.

Aranka céltudatos volt, mindig jóval idősebb fiúkkal foglalkozott, azoknak volt pénzük, menő cuccokba jártak, és volt összeköttetésük is, amire a mama korán felhívta a figyelmét.
Ne légy buta- mondogatta neki, a szépség nagy kincs, kamatoztatni kell, ez a jövőd alapja. Egy nőnek elég ha szép, és jól megy férjhez, ne olyan legyen az életed, mint nekem a nyuszi apád mellett, aki nem mer változtatni, nem harcol, el van, mint a befőtt, már tizenöt éve egy helyen. Aranka kellően meg is tanulta a mama leckéjét, élvezte ha a gazdagabb fiúk kocsikáztatták. Mivel szép volt, és sugárzott róla, hogy ezzel tisztába is van, volt egy megjelenése, amire oda kellett figyelni. Aranka született előkelőség volt, a ruhák életre keltek rajta, tudta őket viselni, így a manöken szakmában sikerre számíthatott, és a modellek között is kitűnt vékony hosszú alakjával, hatalmas fekete szemeivel, és majd derékig érő fekete hajával. Hosszú combú, jó formájú koraérett lány lett, tele becsvággyal.

A mellnagyobbítást is a mama belegyezésével csinálták, viszonylag korán, mondta is a doktor, korai még, hiszen a fejlődés nem állt meg, valószínű a melle nőni fog. A pénzes idősebb fiúkkal igen korán el-el ment hétvégi kiruccanásokra, ahol a mama nem volt jelen. Itthon megbízott a lányában. Egy ilyen hétvégi kiránduláson, ahová négyen mentek -egy éjszakás dolog volt csak- különös élményben volt része. Ketten voltak lányok, ő, és Titi, aki igazán a Tímea névre hallgatott, de Titinek becézték, valamint Kefe, aki Keresztes Feriből lett Kefe, Titi fiúja volt, és Vécsei Szilárd, becenevén Szivacs, aki az ő kegyeiért esdekelt. Telihold lévén, ilyenkor volt szokás felmenni a hegyre, ott tölteni az éjszakát, azt mondják, különös dolgoknak lehetnek részeseiezen az estén az odafigyelők..
Szivacs az apja kocsijával jött érte, és útközben vették fel Titit, meg Kefét. Azt terveztél, felmennek a Bálványosra, ott a csúcson tábortüzet raknak, és eldumálnak hajnalig. Nyár volt, az éjszaka langymeleg. A kocsiba volt pléd, polifón, meg hálózsák is. Már az erdőben érdekes dolgok történtek., ahogy a hegy teteje felé bandukoltak a cuccal, ott hagyva a kocsit a parkolóban. Egy esti állat, ami akár egy nyúl, akár egy kóbor macska is lehetett, nagy ijedelmet okozott. A két lány felsikoltott. Az esemény csak fokozta a feszültséget, és az izgalmat. Felérve a tetőre, egy fa alatt kiterítették a pokrócot, rá a polifónt,. arra ültek, miközben a két fiú összerakta, és meggyújtotta a tüzet. Szivacs kicsit lefeküdt, aludni akart egy órácskát, mert visszafelé vezetni kell, és hajnalban már otthon akartak lenni. Addig hárman csendesen dudorásztak, beszélgettek. Egyszer csak Titi előhúzott a zsebéből valamit, amit felkínált a másik kettőnek is. Nem nagy dolog volt, aprócska lapka, mint egy bélyeg, és mondta, le kell nyalogatni.

Azt mondta ettől majd láthatóak lesznek a szellemek, és igazi telehold találka lesz itt a természet lágy ölén. A két lány kicsit beijedt, de Titi azt mondta, tuti jó, ne szarjatok be, olyan élmény lesz, mint még soha. Garantáltan semmi baj nem lehet, két óra jókedv, és kinyílik egy világ.. Nagy röhögcsélés közepette el is nyalogatták a bélyegnyi csodát, aztán várták a hatást. És a hatás meg is jött. Elsőnek a felhőtlen jókedv mutatkozott, majd Titi felállt, és kijelentette, kuss legyen mindenkinek! Itt vagyok a téren, és én majd megmondom nektek, hülye csürhe, hogy mit is kell tenni! A két lány egyre csak röhögött. dőltek, visítottak, amire aztán Szivacs is felugrott. Ő nem nyalt bélyeget, nem tudta mi lelte a többieket, először velük röhögött. Mikor azonban látta, hogy Titinél véresen komoly a játék, megkérdezte mi folyik itt?
Titi változatlanul bizonygatta, ez itt a tér, és én majd megmondom nektek vazze, a tutit, mert itt vagyok a téren, és csak én tudom, mi a tuti. A lányok közül Aranka volt a következő, aki felhagyott a harsány röhögéssel, és nézte a kezeit, majd kijött belőle is a hatás, elkezdett kiabálni, nézzétek, itt a kezem, nézzétek, olyan lettem, mint egy szivacs, az ujjaim hegyén szívom be, odanézz! Itt jön belém a világ! Hú az anyját, de jön, mint a szivacs úgy szívódik belém a világ!
Ez a komédia még el tartott egy jó félórát, aztán lassan, elcsendesedtek, és ki jobbra, ki balra dűlve csendesen elaludt.

Éjfél elmúlt jócskán, amikor ébredeztek, fáztak, és az erdőben a sötétben elég félelmetes is volt a dolog, a tűz kialudt, a Hold ugyan teljes tányérral fenn volt még, de a sűrűben alig volt érezhető a hatása ez kevés volt ahhoz, hogy kitaláljanak.. Szivacs kérdőre vonta Titit, mi volt ez? Titinek zúgott a feje, nagy vonalakban emlékezett, de nem találta veszélyesnek a dolgot, inkább csak röhögtek rajta, jó heccnek vették az egészet. Tulajdonképpen a négy fiatal ekkor találkozott először a kábulattal. Megbeszélték, hogy erről senki nem tudhat, hétpecsétes, mert ha kiderül nagy bajba kerülnének mind.

Aranka első külföldi fotózására Spanyolországban került sor.,a mama természetesen oda is követte, amiért kifejezetten mérges lett, de nem tudott tenni ellene, hiszen még mindig csak tizenöt éves . Nagy a hajtás, fáradt volt, kedvetlen. Megviselte a klíma váltás is, a hazaihoz képest nagy meleg , az öltöző kicsi, zsúfolt, és a bemutató után, jött a felvétel, mire odaértek, teljesen elcsigázott lett.

A fehér tablettából ott kapott először. Végigkérdezte a lányokat, hátha van valakinél bélyeg, de ki nevették, ilyennel már ki él? Dedósnak való. Így kapott extazyt., hogy ne érezzen szégyent, legyen könnyed, feldobott. Lali adta a kezébe, de megígértette vele, kuss legyen, ha jót akar mindenkinek.
Kapd be- mondta- ettől elszáll a fáradtságod, és nem érzel semmit, feldobódsz egy kicsit.
Mi ez? Kérdezte bizonytalanul, én...ilyet még…
Pssszt legyen, szólt a másik, itt az anyád, kiveri a rikácsot, Lali már úgyis pipa rá, örökké okvetetlenkedik. Kapd be és nem lesz baj, én is teszem, amikor nyúzott vagyok. Segít meglátod.
És bekapta. Hamar jött a hatás, kicsit feldobódott, könnyedén csinálta végig az estét, semmit se érzett, egy euforikus boldogságban, lazán lépkedett végig a deszkán, könnyed volt, mintha a felhőkön lépkedne, és mosolygott, sőt, kifejezetten jó kedve volt. Laza, gáttalan, és megnyerő.

Két óra leforgása alatt sem érzett semmi fáradtságot, még az esti forgatás is könnyen lement. A mama semmit nem vett észre, és Lali is elégedett volt vele.
Na, kezdesz jó formába lenni, mondta neki, és rálegyintett a fenekére. Jól van kislány, fog ez menni, csak a mamád hagynád már otthon, idegesít, hogy mindig a nyomodban van.

A kifutón Vivien volt, Vivi-nek hívták a többiek, mert az Aranka, olyan parlagi név, mondta Lali, röhögőgörcsöt kapnak a nézők, ezzel a névvel nem lehet karriert csinálni. Így lett ő Vivi
Azon az éjszakán rosszabbul aludt, kicsit nyugtalanul, dobálta magát, aztán nehezen is ébredt, mindezt a helyváltozás okozta stresszre fogta, nem gondolt többé a kapott fehér tablettára. A mama se reklamált semmit. A dolog itt el is lett felejtve egy időre.

Vivi magániskolába, magántanulóként folytatta a középiskolát, mert a fellépések, és a bemutatók, a vidéki fotózások lehetetlenné tették, hogy a rendes osztályával haladjon a gímiben. A második év végi vizsgák után egy hosszabb Karib tengeri forgatásra mentek, ahova a mama végkép nem tudott vele menni, de mindenkinek a lelkére kötötte, hogy semmi mellékutak, semmi züllés, mert ráér arra még tíz év múlva is. Az év végi eredményei nem voltak megnyugtatók, épp hogy kegyelemből kapott három tárgyból kettest, a tanár külön meg is mondta neki, jövőre ez nem fog menni, a szünetben szedje össze magát, különben ismételni fog.
Az egész dolgot lazán fogta fel, jól keresek, befutok, teszek az érettségire, majd veszek egy bizonyítványt, és tehet mindenki egy szívességet, gondolta.. Hallotta, hogy az egyik lány,aki szintén kibukott, hasonlóan, mint ő fog, szerzett egy érettségit, pár tízezer forintért. Ezért ki az a hülye aki gürcöl, úgy se kérdezik meg soha, milyen jeggyel érettségizett, és innentől értelmét veszti az egész négy éves kínlódás. Sokkal értelmesebb dolgot csinálok addig is, különben is csak két évet kell hazudni.

Vivikém drágám, végre nincs itt a házi sárkányod, most isteni aktokat fogok készíteni rólad, mondta Lali este a szállodában. A fejed nem veszik fel , hogy ne lehessen rád ismerni, nem lesz semmi baj. Előrehulló hajjal, vagy elfordulva, hogy az arc ne legyen benne, így nehezen bizonyítható, hogy valójában ki is az, de persze ha valaki nagyon jól ismer, azért tudja, hogy ez biz, az Aranka. Na de ki ismerne meztelen a mamán kívül? Őt meg megtudod majd győzni, hogy ne a szemének higgyen, hanem neked! Mit szólsz? Nagyot nevettek, és Vivi boldogan egyezett bele, főként, hogy Lali megcsendítette, mennyivel fizet jobban az akt, mint a művész fotó.
A művészfotókat úgy készítették,hogy mindenféle leplekbe volt csomagolva, épp csak annyira, hogy semmi mezítelenség ne legyen, de annál több erotikum, sejtelem. Lali nagyon értette a módját a megvilágításnak, hogy mit láttasson, és mit takarjon?

A vizes homokos képek csodásak lettek, be volt olajozva a teste, a víz csodás gyöngyöket vetett , a nap ragyogása visszajött a bőrére, és megvilágította az apró cseppeket, az ég kékje, és a tenger azúrja igen szép keretbe vonta alakját, és szél fújta a lepke vékony lenge kelmét, és a haját. Az a tíz nap, amikor fotóztak, és forgattak is, maga volt az álom. Hogy gátlásait legyőzze a gyakran fordult az anyaghoz.. Elég borsos árat kért érte Lali, de megérte., kellett, muszáj volt, nem volt hozzászokva a meztelenkedéshez, kissé gátlásai voltak, amit a szer feloldott, és minden pozitúra természetessé vált, sőt élvezte is.. Úgy gondolta, úgyis többet kap, és abból le tudja csípni az árát, úgy, hogy a mama észre se veszi.

Már nem izgult, ismerte a hatást, és ment is minden. Igaz, voltak néha különös történéseik, mert a lányok is kapkodták rendesen. Egyre nehezebb lett a rendtartás, mert ezek az alkalmak zajos véget értek, némelyik lányhoz titokban orvost is kellett hívni, annyira kiütötte magát. Egy év sem telt el, megjelent a szerrel kapcsolatos függőség is. Az első álomzavarokból rémálmok lettek. Nappal aludt, éjjel meg a tabletták okozta mámorban élt. Imbolyogva ébredt,megjelentek a félelemérzetek .Az egyik ilyen alkalommal majdnem komoly baj esett, mert azt hitte, jön a víz, és menekülnie kell, bevetette magát a sziklák közé, aminek a vége majdnem zuhanás lett. Lali le is pofozta, és azt mondta nem kap többet, túlzásba vitte a dolgot. Amikor magához tért olyan éhes volt, hogy válogatás nélkül falt, majd mindent kihányt.
Egyik alkalommal marihuánás cigarettát szívtak, és kártyáztak egy bulin. Ő erősen nagyokat és mohón szívta, a másik három lány csak nagyon lassan. A harsány jókedv hamar jött, szinte görcsösen röhögtek, egymásra néztek és dűltek, szinte fájt, mintha csiklandoznák, és muszáj röhögni. A kezében levő kártyalapon megmozdultak a figurák. Ez annyira meglepte, hogy elkezdett kiabálni. Nézzétek! Nézzétek, mozognak! A rohadt életbe lemennek a térképről! Állj, a kurva életbe, nem mentek sehova! Nyerésbe vagyok, nem léphettek le! És tépte taposta a lapokat. A lányok egyszerre mondták, még mindig görcsösen röhögve, ez kész! Ez a hülye teljesen kész! Mit csináljunk vele? Ő pedig kirohant a szobából, és az előtérben ott látta az apját, amikor rá nézett megkérdezte, ki ez? Ki ez a faszi? Mi a francot keres itt? Hol a kijárat? Befalaztak! Segítség! Befalaztak! Mindez persze a szer hatása volt, az apja nemvolt sehol.

Másnap a kórházban ébred. És kezdődött minden elölről.
A függőség megjelenése iszonyú fájdalmakat hozott. A mama természetesen felfigyelt ezekre, és bezárta, nem engedte elmenni jó ideig, és rá vette az elvonóra. Tudta, hogy meg kell tennie, érezte maga is, nagy a baj, de a szenvedés, ami vele járt, maga volt a pokol. Egy teljes hónapot töltött a tanyán, bezárva, azt se tudta hol van, és szenvedett. Volt, hogy kérte, zárják be, kössék meg, mert el fog szökni. Összetört, gyűlölte önmagát, aztán azt, aki idehozta, és tudta nem marad, de mégis maradt. aztán pár tiszta hónap, és egy rossz éjszaka, nekilódul megint, az adagért mindent felad, hogy túl jusson a problémán. Nem megy a kapcsolattartásra, amikor megkeresik, elzavarja, és újra indul a pokol. Többször elhatározta, hogy nem mehet így tovább, abba kell hagynia. Lefogyott. Néha azt hitte, más is van rajta kívül a szobában. Az extazyt hamar kinőtte, és két év alatt végigpróbálta a speedet , marihuánát, LSD-t, hasist, a kokaint -, és a heroint is. A szervezete pedig követelte a mindenkori adagját. Ha nem volt pénze, lopott. Lopott otthonról, az üzletekből, és mindenhonnan. A mamától is követelt, és a mama, hogy ki ne tudódjék, eleinte adott neki.

Az iskolából rég eltanácsolták, az arca elvesztette szépségét, a tűnyomoktól fekete volt a karja, a pupillája kitágult, érzékenysége a fényre oly mérvű lett, hogy mindig napszemüveget hordott, még éjjel is, ha menni kellett. A modellkedésből kifelé állt a rúdja, mert kezelhetetlenné vált, dühkitörései, és hirtelen hangulatváltozásai miatt. A mama állandóan az elvonó újrakezdésével ostorozta, és próbálta visszafogni, a lelkére beszélt, amíg egyszer megütötte a mamát, mert nem tudott neki pénzt adni. Akkor az apja fogta meg, és úgy megrázta, majd ki tört a nyaka.. Gyorsan összedobálta a legszükségesebb holmiját, és elköltözött otthonról, albérletbe ment, hogy ne zaklassa az öreglány mindenféle marhasággal. Tizennyolc volt, amikor a borzalmas víziók már naponta jöttek, és nem volt menekvése a félelmek elől. Az anyja idegösszeomlást kapott, tönkrementek, mert mindent ellopott ami mozdítható volt, arany, ólomkristály, ruhák, könyvek, amihez hozzáfért. Ha nem volt pénze, prostituáltként szerezte meg a napi adagjára valót.

A vízióktól szenvedett. Néha azt se tudta, ki? Melyik? Mert többfelé szakadt időnként. Látta magát, ahogy ott ül a teste az ágy szélén, lóg a lába, majd a saját válla felett ott volt a szelleme, külön. Megtapasztalta a testen kívüliség élményét, és a szellem világ legszörnyűbb megjelenését is.

A kokain használata magabiztossá tette, azt érezte mindent meg tud csinálni, bátor, a teljesítménye nagyszerű, miközben ez az egész egy érzékcsalódás volt, mert az arca merev lett, hang nem jött ki a száján, és mindez olyan szörnyű volt,amire nincs kifejezés.

A látomásokat érzékcsalódásokat, különös képességek birtokosaként élte meg. Néha azt érezte tud szállni, repülni. Testi tüneteiben megjelent bőrén a sárgás pír, Nikotin sárgává kezdett válni lassan. Húszévesen már nem volt modell, nem volt egzisztenciája, sőt otthona sem.. Zavarta a nappal zaja, fénye, ilyenkor valahol összeomolva ájultan aludt, vagy rémképeitől menekült. A mama többször utánanyúlt, megkerestette, elvitette elvonóra, de onnan mindig megszökött.

Úgy tűnt, menthetetlen. Egészségileg teljesen leromlott. Ivott is, amikor volt pénze rá. Enni vajmi keveset. Lopott üzletekből, piacokról.

Huszonkét évesen, épp egy újabb - most már három hónapos - kórházi kúra után, kicsit feljavulva, dolgozott néhány napot ,mikor hirtelen feltámadt a vágya az anyag után. Tudta, hol kap új adagot, és a vágy erősebb volt minden elhatározásnál, és ígéretnél. Kikönyörögte az adagját, aztán gyorsan felosont még kapu zárás előtt, egy négyemeletes panel tetejére. Meleg nyáreste volt. A város lüktetett, fentről más volt a kép. Beszippantotta az anyagot ,és várt. Jött a „megváltó” érzés, a könnyű, gondot elűző mámor. Ott állt a háztető peremén, és valami belső érzet azt sugallta, azt érezte, most repülni kell, át a csillagok alatt, szállni, csak szállni a város felett. Boldog volt, könnyű, és minden olyan szépnek látszott. Kitárta karját, mint két angyalszárnyat, és ráfeküdt a fülledt nyári légre, behunyt szemmel némán, repült. Legalábbis az érzete ez volt. Közben zuhant.
Másodpercek voltak csak, és hatalmas puffanás.

A vijjogó rendőr és mentőautón érkezők már csak egy vértócsában fekvő csomót találtak, ami az esti lámpafényben megvillant, mint egy kupac tört arany.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.