Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Úgy szeress

Nem kívánom,

hogy perzselő nyár

legyen a csókod,

de,

szeretem

édes-kedves bókod.

 Nem kell a gyilkos

vad szenvedély,

csak

figyelj Rám,

és Nekem legyél.

 

Elég, ha átölelsz,

és hallgatsz

csendben,

az ilyen csendjeid,

mindig

szerettem.

 

Nem várok ékkövet,

drága ajándék,

ha

két szemed,

rajtam megpihen.

 

Világ körüli út,

sem kell, Nekem

elég,

ha elüldögélünk a

kertben,

ha jön az éj.

Vagy, amíg lehet,

hallgatjuk a nyár

énekét.

 

Megfogjuk szépen,

majd

egymás kezét,

s a lelkünk a csendben összeér.

(Ez elég Nekem)

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.