Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kép

Utolsó beszélgetés

 


Téged is eljegyezett a Halál.
látom én jól, hisz naponta nézlek.
keménylelkű, gőgös, büszke asszony,
mivé lettél? Mi maradt belőled?

Finom, szép tested, melynek illatát
megrészegülve szívta egy férfi,
most ernyedt, érzéketlen hús csupán,
hol dolgát az enyészet már végzi.

Fáradó szíved meg-megvonaglik,
úgy szakad fel minden dobbanása.
Tüdődben felsikolt a lélegzet,
ez a lét – nemlét nehéz tusája.

Ágyad mellett iszonyodva állok,
szívem görcsben, fuldokolva lüktet,
mert érzem a Halál suhanását,
az elmúlás bűzös szele csap meg.

Hideg veríték lepi homlokod,
s mint ravatal, olyan lett fekhelyed.
Váratlan felnyíló szemeidből,
rám ömlik megalvadt tekinteted.

 

1973