Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


                                  

Kép

http://www.youtube.com/watch?v=M3DkDxwS6NA&feature=related

Zoltán, Falicsi, Taksony, Géza


A tél lassan múlott, a tiszta égről egyre melegebben sütött a Nap, és a nagy havak, nagy pocsolyákat eresztettek, az éjjelek meg jégcsapokat akasztottak az ereszekre, meg a faágakra is. Az estéli ködök olyanok voltak, mintha gőzölne a hegy, szürke fátyolba borították a derekat. Az Oltnak is csipkézett a széle, de be már nem fagyott. Szép időben beláttak Mádéfalvára, meg a Madaras csúcsot is  ki lehetett venni a hegyoldalból.
Március idusát  mindig  szépen megünnepelték, legelőször Mádéfalván, aztán pedig elzarándokoltak a Hargitára a Madaras csúcsra is, a kopjafákhoz.
Áronka már negyedik éve járta az iskolát, Márton elnézte, olyan szép gyerek lett, és milyen okos! Titokban tervezgette, hogy tanító lesz belőle, mert nagyon érdekelte a történelem, és minden megmaradt a fejében! Büszke volt a fiúra!
Kati kotlóst ültetett, ő meg megint a tél rombolását rakta helyre, szép napsütés volt, bár foga volt még a napnak, és a szelek is élesek voltak. Suhogtak a fenyők, mikor fújt a szél. Mennyire szerette ezt a hangot! A síkon már a hófoltok között előbújtak a tavaszi virágok is, de ahol nem sütött a nap, ott még megmaradt a hó is. A hegyekben mindig később jön a tavasz.
A szél kifújta az arcát, és a nap is fogott mire a jó idő megjött Márton már lebarnult a szabadban végzett munkától. Szénfekete haja , sötét szeme világított a báránybőr sapkából, meg a bekecsből. Esteledett, mire befejezte a munkát, aztán bement a házba, még javában tüzeltek, dobott néhány hasábot a kályhába. Áron is épp megérkezett, kipirulva nagy robajjal.
- Adjon Isten jó estét édesapám! - köszönt be illedelmesen a fiú. -
- Isten hozott szentem,- mondta az anyja.-
- Mi újság az iskolába fiam?- Kérdezte Márton.-
Miközben Kati terített, és ennivalót tett az asztalra, a gyermek beszámolt, mit tanultak, milyen sikere volt, mert tudott  s kérdésekre felelni. Kati szeme fénylett a beszámoló hallatán, Márton is megsimogatta a fiú fejét, és megdicsérte.
Csendesen megvacsoráztak, Kati elrakta a vacsora maradékait, és közben lámpát is gyújtottak, mert egészen besötétedett már. Áron megint megkörnyékezte az apját.
- Édesapám?!
- Mi az fiam?
- Nagyon fáradt ma?
- Attúl függ mihez?
- Hát a meséléshez.
- Ahhoz talán még nem vagyok fáradt, - mondta nevetve- mit akarsz, hogy meséljek?
- Még karácsonykor mondta el a második honfoglalást, és onnan még van egy mese, azt mondta, azt még béfejezzük.
- Na és a leckével hogy állasz?
- Az ma nincs, azért is merem kérni.
- Na jó, hát akkor lerovom a tartozásom. Hol is hagytuk abba?
- Ott, hogy Árpád és két fia, elestek a pozsonyi csatában.
- Látom jó földbe hullik a mag, megőrizted. Árpád halála előtt a legifjabb fiát Zoltát jejölé meg örökösének, utódjának. Erre épül az a  dolog, hogy idősebb fiai is elhaltak a csatában. Zolta, vagyis Zoltán  Árpád vezér és Eperjes asszony gyermeke, és Taksony apja, így mondja a monda.
- Mi az, hogy monda?
- A monda, amire én most hivatkoztam, egy írott legenda, az „Arvisura”
és a magyarság őstörténete van megírva benne. Ebben az áll. hogy ö az a fővezér, akinek vérében egyszerre egyesült apja Árpád révén a Gilgamesi-Álmos vér, anyja, Eperjes révén, Atilla vonala, Ilonán keresztül az Avar Baján vére, valamint a Kabarok vére. Solt-Zsolt-Zoltán személyében tehát a Kárpát-medencei Hun népek valamennyi vére csordogál, és rokoni leszármazotti szálak fűzik szinte az összes fővezérhez. A pusztaszeri országgyűlésen elhatározták: közös új fejedelem csak az új honban született kisgyermek lehet. Így az egyetlen jelölt Zoltán volt, akiben az Álmos- és Lebéd-ház egyesült Atilla és Csaba utódainak uralkodóházával.
- És jó vezér volt ez a Zoltán?
- Zoltán, apja korai halála után, még fiatal korában 16 évesen lett fővezér. volt három leány édestestvére is még, így mondja a krónika, Encs, Ibos és Emőke. A Kabarokat nagy örömmel töltötte el, hogy az Árpád és az Eperjes véréből származó Zoltán-Zsolt fejedelem, bizonyítottan a legméltóbb a fővezéri tisztségre. Zoltán-Zsolt esküt tett arra, hogy a hátrahagyott Gyula törzzsel és Ordosszal fenntartja a kapcsolatot és mivel Tarhos meghalt,utána átvette az avar kincsek visszaszerzésének irányítását is.
- Akkor mégiscsak folytatták a kalandozásokat?
- Eperjes aranyasszony uruki-mani bibliájában olvasta az „avar kincsek jegyzékét”. Ez alapján Árpád elrendelte a kincsek visszaszerzését. Ennek Zoltán, Encs, Ibos és Emőke, valamint a lányok férjeinek segítségével eleget is tettek..
- Akkor Zolta mégis jó hadvezér volt!
- Igen. Egész Európát bejárták, szokatlan harcmodorukkal kezdetben hatalmas sikereket arattak,viszont Zolta igen hamar elhunyt 949-ben. agyvérzésben, a monda szerint, sok éve szenvedett már miatta bénaságban.
- Az baj, mert akkor vezér nélkül maradtak.
- Vezér nélkül nem maradtak, mert Zoltát Falicsi követte az uralkodásban, aki Árpád fejedelem unokaöccse volt. Igaz róla semmi maradandót nem jegyzett fel a krónika, aminek az lehet az oka, hogy nem volt erős kezű uralkodó. Nem tudták felvenni a versenyt  a harcokban sem a nehéz páncélba öltözött ellenfelekkel, és a hatalmas kőből épült várakkal. Ehhez az is hozzájárult, hogy 955-ben Augsburgnál az általuk megtámadott tartományok egyesített seregeivel találták szembe magukat, és az nagy ember veszteséggel is járt. És abban meghalt Falicsi is, Lech mezején.
- Olyan gyorsan haltak akkoriban az emberek? Hiszen alig éltek!
- Valóban alig éltek,  de igen korán kezdték az életet. Tudod akkor még sokkal nehezebbek voltak a körülmények, és az megviselte az  emberek szervezetét.
- És mi lett a Falicsi halála után?
- Addigra megnőtt Zolta fia Taksony, és ö volt az a rangidős herceg, aki Falicsit, vagy Fajszot, mert így is hívták, követhette . Taksony 947-ben mint a nyitrai részek ura sikeres hadjáratot vezetett Itáliába, és II. Berengárt a szövetség megújítására és adófizetésre késztette.
- Taksony erős kezű volt? Maradt utána valami fontos?
- Taksony, számolva egy nyugati betörés lehetőségével, mindenekelőtt védekezésre rendezkedett be. Minden jel arra mutat, hogy az Árpád halála utáni időszakban a  Turul nemzettség ereje hanyatlásnak indult.
- Milyen kár. Pedig a hon elfoglalása, meg a harcok olyan nagyszerűek voltak. Ennek a Taksonynak lettek gyermekei?
- Taksonynak valamilyen keleti népből származó - kazár, besenyő, vagy volgai bolgár- felesége lehetett. A krónika, vagy a monda- két fiúgyermekük –Géza és öccse Mihály – nevét örökítette meg. Géza Taksony után nagyfejedelem lett. Mihály életének körülményeiről semmit nem tudunk, azonban Szent Istvánon kívül, Árpád-házi királyaink mindegyike Mihály leszármazottja volt.
- És mi lett Taksonnyal?
- Taksony 972 táján meghalt. Ekkor lett Géza nagyfejedelem. Hamarosan 12 magyar urat küldött  Ottó császárhoz, és békét kötött vele. Megtiltotta a kalandozásokat mot már végérvényesen. A függetlenségüket erősen megőrizni akaró törzsi főnökökkel kíméletlenül fellépett.
- Akkor ő keménykezű volt!
- A korabeli leírások véreskezűnek  mutatták. Halálakor már csak három törzsfő nem hajlott meg előtte.
- Kik voltak azok?
- Koppány, Gyula, és Ajtony. Géza felvette a keresztséget is, 974-ben egész családjával, amiben az István nevet kapta. I. István néven ő Magyarország királya.
- Akkor Géza azért sok jó dolgot is csinált?  Lett családja?
- Igen. felesége, és két gyermeke Ilona és fia Vajk, aki aztán a keresztségben az István nevet kapta, és a mi Szent István királyunk lett. Utódává fiát, Istvánt választotta. Géza 25 éves uralkodása mély nyomokat hagyott a nemzet életében.
- Édesapám, ez a mese most nem volt olyan szép, mint az eddigiek.
- Az élet ilyen is, meg olyan is. Hol szebb, hol nehezebb. Még egy befejező mesét azért majd elmondok neked az ünnep után, mert István királyunkról még érdemes beszélni, ö nagy király volt.
- Egészen késő lett – szólalt meg Kati- most  készülődés a pihenésre, reggel korán kelünk.
- Megyünk anyu. Majd máskor folytatjuk.

 

20091003